Szórja a szikrát két szeme lángja,
dobja palástját hév a parázsra.
Fürdik az éjjeli fényben,
táncol a meztelen álom,
csillagot éget a vérben,
lábnyoma bíbora bársony.
Reszket a testén gyöngye a láznak,
felszabadító rigmusok árnyat
űznek e parttalan órán.
Zöldbe szökell ma a másnap.
Fájhat-e hajnali zsoltár
s csendje a röpke halálnak?