Tétova szívemen árva
dalok nesze, ritmusa ég ma,
perzseli fájdalom égi tüzek, mese-csillagok
árját,
Hold karimámon a fénysugarak hada mennyire
vézna...,
fátyol-ölem hona sóhajok illata, ring csuda sárgán.
Udvarom őre ma csend, ücsörög, szeme sír a
magánytól,
játszadozik vele kósza öröm pora, végtelen álom,
távoli vonzalom, éj köde bánatom, ontja magából
szótalan éneked, átvisz a képzelet így a
halálon.