Délután

Esőbe bújva jött a délután,
szitáló csendje négy után puhán
karon fogott, s már vitt az útra ki,
mogorva szél fújt, északi.

Bejártuk együtt azt a kis teret,
ahol tavaly pár sértő szó esett
a dolgainkról, és arról, amit
az eljövendő megtanít,

hiszen tudom, hogy bár a szó szabad,
következmények nélkül nem marad,
s a múltba hulló tetteink belül
beérnek, rájuk fény derül.

A délután, mint szürkülő barát,
felismerések kincsét adta át,
s az éjszakával egymagam hagyott,
megérteni a holnapot.